Poppy, a Youtube-sztár

A fiatal nő a videón egy szivárványszínű, a hasát nem takaró felsőrészt hord, és a semmibe néz. Egy arcizma sem rándul. Egy hang ezt mondja: „Mindent meg fog csinálni, amit ő mond. Érezze az internet lüktetését, amint eggyé válunk. Készüljön fel arra, hogy átprogramozzák.”

A fiatal nő neve Poppy, ő nevezi így magát, és az év popszenzációja. Alig különbözik a korábbi és a jelenlegi sztárocskáktól. Nagyon karcsú, a haja platinaszőke, a szeme egy manga (japán képregény) figura szeméhez hasonlóan van kifestve, a szeme körül mindig van valami kis csillogó festék, és egészében véve inkább bájos, mint szexi.

„Mélyen magamon belül érzem a technika lüktetését”, mondja első megjelent dalában.

Az első teljesen átdigitalizált generáció felnőtté válási érzése és bináris világfájdalma szólal meg a dalban: az elfelejtett jelszó, az okos eszközök és annak a világnak a lenyomata, ahol a Facebook és a chat legalább annyira valóságos, mint maga az élet. Közben szól a La-La-La-La …. És a háttérben két arc nélküli alak táncol. Oly távoli és bizarr.

Énekel, fölolvas a Bibliából, és egy kirakatbábú interjút készít vele. Hasonlóan sikeres, mint Lady Gaga vagy Miley Cyrus. Poppy dalait a Youtube-on több millióan nézték meg, és több ezren írtak hozzá kommentet. Ez is nagyon figyelemre méltó, bár az is igaz, hogy a legnézettebb videókat milliárdok nézik meg.

Vannak azonban másféle videók is, amelyeket a dalok között tesz közzé, és amelyekkel a nézők figyelmét próbálja fölhívni magára. Kis rövid jelenetek, ritkán hosszabbak 1 percnél, és gyakran meglepően homályosak és zavarosak. Nem a szokásos módon próbálja lekötni a nézők figyelmét. Egy alkalommal Poppy 50 percen át a Bibliából olvas föl, és aztán egyszer csak az orrából vért csöpögtet ki, vagy egy kirakati bábú készít vele interjút. Az ember úgy érezheti, hogy egy horrorfilmmel került szembe. Mindenesetre a néző meghökken. Ki ez a személy?

A Wikipedia közöl néhány nem igazolt információt a nevéről, a múltjáról és a koráról. Interjút szinte lehetetlen vele készíteni. Ennek ellenére a „Wired” technikai folyóirat egy hosszú cikket közöl vele, ahol meg is szólaltatja. Mindenesetre a „Vice” nevű jól informált média egyik cikkében felteszi a kérdést: Poppy a legnagyobb internetes popsztár vagy egyszerűen csak egy óriási hamisítvány? Ami persze megfelel a világháló számára.

Ideje utánanézni. Az első kézenfekvő lehetőség a Twitter. Felmentünk Poppy Twitter oldalára, és feltettük a kérdést: „Ki vagy?” „Miért ez az egész?” És aztán vártunk egy napot, egy hetet. De nem jött válasz, ami várható is volt. Hiszen a fiatal hölgynek 150 000 követője van. Ebből mi 1 db földi halandó vagyunk, miért válaszolna nekünk.

A Poppy-jelenség tekinthető az ökoszisztéma általános kritikájának is a youtube-on keresztül, amely a fiatalokra ömleszti a különböző sztárokat és sztárocskákat, mégpedig a 80-as és 90-es évek popkultúrájához képest is alacsonyabb színvonalon. Mindenesetre minél többet foglalkozunk Poppyval, annál zavarodottabbak leszünk Poppy lényét illetően. A videóiban többször megjelenik az illuminátus háromszög és az ördög alakja is.

Bizonyos szóbeszédek szerint Poppy megkapja a válaszokat, amelyeket abban a kevés interjúban, ami vele készül, neki mondania kell. Mégpedig a fülében levő kis adókészülék juttatja el neki az adandó válaszokat. Mások szerint nem szabad ember, fogságban van, és kényszerítik rá, hogy tegye közzé a videóit. Még egy kérdés: Miért beszél magáról sokszor harmadik személyben? A Youtube használók újra lejátsszák a videóit, hogy megtalálják az elrejtett üzenetet. Olyan felfogás is létezik, miszerint Poppy egy agymosott bábú az illuminátusok vagy a sátánisták fogságában, és a zenéjében van egy titkos frekvencia, amellyel a hallgatók agyát át lehet programozni.

Az a gyanú, hogy a popzene a fiatalokat megrontja, régi eredetű. Már a Beatleseket is ezzel vádolták. Mindenesetre a Poppy-rajongók szerint is érdemes lenne megtudni, hogy Poppy nem tartozik-e valamilyen szektához. Meggyőződni arról, hogy nem közvetít-e titkos üzeneteket. A szóbeszédekről szóló videójában egy robot hangján ismételgette: „Nem tartozom semmilyen szektához.” Ez semmiképpen sem erősíti a gyanút.

Poppy lassan elhagyja a számára ismerős területet, az internetet. Egyre többet játsszák a dalait a rádióban is. Mostanában szerepelt James Corden brit éjszakai talk-show-jában is, és őszre egy albumot és egy turnét is tervez

Talán a hivatalos úton kéne elindulni ahhoz, hogy kapcsolatba léphessünk vele. Fel hívtuk a híres Island Records lemezkiadót, akikkel állítólag egy idő óta szerződésben áll. És megkérdeztük: „Ki ez a Poppy nevű új szupersztárjuk?” A vonal másik végén az illető visszakérdez, mert azt hiszi, ő értett félre valamit, aztán azt mondja, hogy ilyen nevű illetővel nem állnak szerződésben. Nahát, ez furcsa.

Nem lehet Poppyról beszélni vagy írni Titanic Sinclair említése nélkül. Igen, Sinclar a Poppy mögött álló mastermind (értelmi irányító). Nőies jellegű, vállig érő szőke hajjal. Mintha egy Bret-Easton-Ellis regényből lépett volna ki. Ő egyszemélyben testesíti meg Poppy producerét, szóvivőjét, menedzserét.

„Hadd folytassuk még a játékot!”, írta néhány hónappal ezelőtt Titanic Sinclair a „Reddit”-en egy hosszúra nyúlt vitafórumon. És a rajongók szerint ez az egyszerű mondat megadta a megoldást. Az egész csak egy játék, egy úgynevezett alternatív valóság-játék. Csak idő kérdése, hogy valaki megtalálja a megoldást.

Addig, úgy tűnik, hogy Poppy egyszerűen csak egy Internet-mém. És a története talán nem egyéb, mint felhívás asszociációra. Semmi nem fontos, mert minden jelent valamit. Kritizáljuk a mindenütt jelenlevő felszínességet a felszínesség maximális jelenlétével. Warhol szemével nézve az internetet: avantgárd vagy szemét – mi ma a különbség...